Munkáltató kötelezettsége:

Munkavédelmi tájékoztató induló
és működő vállalkozásoknak

1. Munkavédelmi oktatás
Ha Önnek legalább 1 fő alkalmazottja van, akkor az "1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről" hatálya Önre is kiterjed.
Ebben az esetben néhány kötelezettség mindenképpen vonatkozik Önre.
„Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy szervezeti, vagy tulajdoni formában történik.”
Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi oktatást kell tarta(t)nia, és azt dokumentálnia kell.
 
„Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”

2. Kockázatértékelés
Önnek a munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen kötelező elvégeztetnie, mert
„Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.…. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül”
A kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot róhat (50.000-10.000.000) ki (I. veszélyességi osztálynál)

3. Munkavédelmi szabályzat
Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát, (ennek egy formája pl. a munkavédelmi szabályzat).
„Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégiakialakítása, amely a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására”
„Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg”
 
3.a    Egyéni védőeszközök szabályzata
Ha egyéni védőeszközöket használnak, Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie:
„Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül”
 
3.b    Orvosi alkalmassági szabályzat
Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- … a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben -orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
 
4. Munkavédelmi bírságok
Mvt. 82. § alapján (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50 000 Ft-tól 10 000 000. Ft.)alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
a) A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
d) Az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása;
e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya;
f) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolásai kötelezettségének elmulasztása;
g) a veszélyes munkahelyeken, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére – ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot – előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.

Kockázatértékelés
 
Az Mvt. 54. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését és ennek dokumentálását.

A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.

A munkabiztonsági szaktevékenység jogi kategória, azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi, munkaegészségügyi szakképesítésű személlyel végeztethető el. Logikus tehát annak kimondása, hogy az alapvető feladat csak ilyen szakképzettségű személy által legyen elvégezhető, függetlenül attól, hogy ez a személy munkavállaló-e vagy külső vállalkozás, szolgáltatás szakembere.
A munkáltató a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. 
A kockázatok felmérésén túl a munkáltatónak gondoskodni kell a kockázati tényező (k) hatásának megelőzésére szolgáló műszaki-, védőruha, egyéni védőeszköz használatát elrendelő szervezési, igazgatási és egyéb intézkedésekről.

1993. évi XCIII. tv. A MUNKAVÉDELEMRŐL, EGYSÉGES SZERKEZETBEN A VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 5/1993.
(XII. 26.) MÜM RENDELETTEL
 
2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei.
1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak [ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény számjele szerepel]: Ágazati számjel
Gazdasági tevékenység megnevezése
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
02.01 Erdőgazdálkodási termék-előállítás
10 Szénbányászat, tőzegkitermelés
11.10 Kőolaj-, földgázkitermelés
12 Urán-, tóriumérc-bányászat
13 Fémtartalmú érc bányászata
14 Egyéb bányászat
15.1 Húsfeldolgozás
15.2 Halfeldolgozás
20 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása
Kivéve:
20.52 Parafa-, fonott áru gyártása
21 Papír, papírtermék gyártása
23 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása
24 Vegyi anyag, termék gyártása
25 Gumi-, műanyag termék gyártása
26 Nemfém ásványi termék gyártása
27 Fémalapanyag gyártása
28.2 Fémtartály, fűtési kazán, radiátor
gyártása
28.3 Gőzkazán gyártása
28.4 Fémalakítás, porkohászat
29 Gép, berendezés gyártása
35.11 Hajógyártás, -javítás
35.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
37.10 Fém visszanyerése hulladékból
40 Villamos energia-, gáz-, gőz-, meleg vízellátás
45 Építőipar
60 Szárazföldi, csővezetékes szállítás
61 Vízi szállítás
62 Légi szállítás
63 Szállítást kiegészítő tevékenység, utazásszervezés
Kivéve:
63.3 Utazásszervezés
63.4 Szállítmányozás
73 Kutatás, fejlesztés
Kivéve:
73.2 Humán kutatás, fejlesztés
90 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás
02 Erdőgazdálkodás
Kivéve:
02.01. Erdőgazdálkodási termék előállítás
05 Halgazdálkodás
15 Élelmiszer, ital gyártása
Kivéve:
15.1 Húsfeldolgozás
15.2 Halfeldolgozás
16 Dohánytermék gyártása
17 Textília gyártása
18 Ruházati termék gyártása, szőrmekikészítés, - konfekcionálás
19 Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása
20.52 Parafa-, fonott áru gyártása
22 Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység
28 Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
28.2 Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása
28.3 Gőzkazán gyártása
28.4 Fémalakítás, porkohászat
30 Iroda-, számítógépgyártás
31 Máshova nem sorolt villamos gép gyártása
32 Híradástechnikai termék, készülék gyártása
33 Műszergyártás
34 Közúti jármű gyártása
35 Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
35.11 Hajógyártás, -javítás
35.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
36 Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása
37 Nyersanyag visszanyerése hulladékból
Kivéve:
37.10 Fém visszanyerése hulladékból
41 Víztermelés, -kezelés, -elosztás
50.2 Gépjárműjavítás
64 Posta, távközlés
Kivéve:
64.1 Postai, futárpostai tevékenység
74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés
74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység
74.7 Takarítás, tisztítás
80.22 Szakmai középfokú oktatás
80.3 Felsőoktatás
80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
85 Egészségügyi, szociális ellátás
Kivéve:
85.3 Szociális ellátás
92.11 Film-, video gyártás
92.2 Rádió-televízió műsorszolgáltatás
92.3 Egyéb szórakoztatás
93 Egyéb szolgáltatás
 
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
50 Jármű kereskedelem, járműjavítás, üzemanyag-kereskedelem
Kivéve:
50.2 Gépjárműjavítás
51 Nagykereskedelem
52 Kiskereskedelem
55 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
63.3 Utazásszervezés
63.4 Szállítmányozás
64 Posta, távközlés
Kivéve:
64.2 Távközlés
65 Pénzügyi közvetítés
66 Biztosítás, nyugdíjalap
67 Pénzügyi kiegészítő tevékenység
70 Ingatlanügyletek
71 Kölcsönzés
72 Számítástechnikai tevékenység
73.2 Humán kutatás, fejlesztés
74 Egyéb gazdasági szolgáltatás
Kivéve:
74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés
74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység
74.7 Takarítás, tisztítás
75 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
80 Oktatás
Kivéve:
80.22 Szakmai középfokú oktatás
80.3 Felsőoktatás
80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és
28
egyéb oktatás
85.3 Szociális ellátás
91 Érdekképviselet
92 Szórakoztatás, kultúra, sport
Kivéve:
92.11 Film-, videogyártás
92.2 Rádió-televízió műsorszolgáltatás
2.  A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók -beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is – állományi létszáma alapján kell csoportosítani:
a) 1-9 munkavállaló között;
b) 10-49 munkavállaló között;
c) 50-500 munkavállaló között;
d) 501-1000 munkavállaló között;
e) 1000 munkavállaló felett.
 
3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató - a 4-5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével - legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:
I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,
I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
II/b)-d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [II/b) esetén] napi két órára [II/c) esetén], illetve teljes munkaidővel[II/d) esetén],
II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
III/b)-d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [III/b)-c) esetén], illetve napi négy órára [III/d) esetén],
III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
 
 
A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön
szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett, kijelölt munkavállalójával, vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.
 
Mikrovállalkozások számára elegendő a munkavédelmi szakemberrel évente egy alkalommal felvenni a kapcsolatot a dokumentációk kötelező aktulizálása miatt.
 
Kisvállalkozások számára ideális és költséghatékony megoldás lehet egy szakcéggel kötött havi átalánydíjas szerződés, mellyel a munkáltatót érintő munka-és tűzvédelmi feladatok lefedhetőek.
Érdemes olyan szakcéget megbízni, amely felelősséget, garanciát vállal a szaktevékenységére vonatkozóan.

Munkavédelmi oktatás és annak dokumentálása
Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló;
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.”
Fenti rendelet alapján megkülönböztetünk:
1. Előzetes munkavédelmi oktatást
2. Ismétlődő munkavédelmi oktatást
3. Rendkívüli munkavédelmi oktatást